Az Év Háza  szavazás idei nyertese, egy 29 négyzetméteres ház. A család szaporodásával együtt bővíthető családi ház felépítése négyzetméterenként bruttó 160 ezer forintba került. A Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya által tervezett háznak saját szennyvíztisztítója van, pellettel fűtik, a minimális energiafelhasználást 30 centiméter vastag, újságpapírból készült hőszigetelés biztosítja.

A Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya által tervezett épület azért is olcsó, mivel egy 25 centiméter vastag - bontott téglából készült - fal a tartószerkezete, amitől 30 centiméterre egy 12 centiméter vastag téglafal húzódik, és a kettő közé kerül a hőszigetelés. A fal hőátbocsátása mindössze harmada egy korszerű, 38 centiméter vastag téglafalénak.

____________________________________

Dombházak – földházak

Az utóbbi években egyre több dombház, vagy más néven földház „bújik ki a földből”. Ez nem csak a dombházak jelenkori igényekre adott kedvező válaszainak köszönhető, hanem annak a szemléletnek, amellyel újabb és újabb emberek azonosulnak. A tömegtermelés hatására kialakult tömegemberrel szemben lassan újra megjelenik alternatívaként egyéni kreativitás, a személyes tárgyak, az egyéniség iránti igény.

A dombházak formai kialakítása általában visszafogott, a régi földpincék hagyományát követi. (Ez sokszor megoldást jelenhet külterületi telkek esetében is.) Az örökzöld növényzettel fedett rézsűk, földlefutások és dombok között legtöbbször hántolt, natúr tégla, vagy kő felületű falazatok jelennek meg fagerendás előtetőkkel, helyenként ívben záródó nyílászárók, előtetőkkel védett üvegfalak, kupolák felülvilágítóinak társaságában. Néhány év alatt a kert és a fűtetős dombok szerves egységet alkotnak, így az épület, mint jelentős tömeg idővel egybeolvad a környezetével, eltűnik.

Az egyik legnagyobb előny dombházak esetében a rendkívül nagy hőtároló képesség, amely télen kihűlni, nyáron pedig túlzottan fölmelegedni nem engedi a házat. Több korábbi építtető jelzett már vissza, hogy nála jóval később kezdődött és jóval korábban lett vége a fűtési szezonnak. Egy konkrét példa, hogy a tulajdonos elutazott két hétre a téli időszakban, miközben a külső hőmérséklet többször megközelítette a -20 ºC-ot, a háza ez idő alatt mindössze +12 ºC-ra hűlt le. A nagy tömeg a hangszigetelésre is hatással van, ennek köszönhetően rendkívül csendesek a belterek, bár a legtöbb ilyen ház egyébként is csendes környezetben épül fel.

A dombházak további kedvező tulajdonsága, hogy az építésük során sok újrahasznosított építőanyagot lehet használni. Ez lehet kis-, vagy nagyméretű bontott tégla, vagy éppen az újrahasznosított pvc szigetelés. Korábban a rendkívül kicsi előállítási energia igényű stabilizált földtéglából is készültek házak, de ez sajnos már nem rendelkezik a mai építőipari minősítésekkel. (Az ilyenből készült házak és a benne élők egyébként köszönik, jól vannak. )

Dombházaknál, földházaknál hátrányt jelenthet, hogy a különleges jellegük miatt az építési hatóságok által használt fogalmak nem mindig egyértelműek, illetve nem mindig felelnek meg az előírásoknak. Ez persze lehet éppen úgy előny is, ezért aki ilyen ház építésében gondolkodik, annak javasoljuk, hogy egyeztessen előtte az illetékes hatósággal, mert sokszor az ő jóindulatukon, rugalmasságukon is múlik az engedélyezés. Tapasztalatunk, hogy az előzetes személyes megbeszélés és a folyamatos kapcsolat, általában jelentős pozitív hatással van a hatóságok hozzáállására, jóindulatára, különösen akkor, ha előtte még nem is találkoztak földház-tervvel.

A dombházak további hátrányai közé sorolható az is, hogy sokkal nagyobb figyelmet igényelnek az építési folyamat során is. Eleve nem könnyű olyan kivitelezőt találni, aki a különleges szerkezeti megoldásokban a szakmai kihívást, referenciaértéket és nem pedig a magas árat látja. Szerencsére vannak ilyenek, de nem könnyű megtalálni őket. Az élőházak program keretein belül tudunk segíteni a megfelelő kivitelező megtalálásában is.

A különleges szerkezetek és az ezek által létrejött szakrális jellegű terek szintén a dombházak különlegességei közé tartoznak. Ez persze azzal is együtt jár, hogy berendezésük is az átlagosnál jóval nagyobb kreativitást igényel.

Aki belép egy ilyen házba, ilyen térbe, azt egy semmihez sem fogható, de egyértelműen érezhető, hatás éri. Ez különösen erős a kupolák középpontjában. Több tulajdonos elmondta, hogy amikor vendégek érkeztek, megfigyelték, mennyire szívesen tartózkodnak ezen a helyen és mennyire jól érzik magukat ott.

Aki dombházban lakik, általában arról számol be, hogy sokkal inkább érzi az összhangot, a harmóniát saját maga és a környezete között. Gyakran ez egy sajátos filozófiával és életmóddal is együtt jár. A dombházak lakói eddigi tapasztalataim alapján valamilyen szempontból mind különleges emberek, akiktől sokszor nem keveset tanultam a beszélgetések során.

Kiknek érdemes dombház – földház építésében gondolkodni?

Kiknek nem érdemes dombházon, vagy földházon gondolkodni?

• Akik ragaszkodnak az IKEA bútorokhoz és nem akarnak gondolkodni azon, hogyan rendezzék be a házukat
• Akik gyorsan, a lehető legrövidebb idő alatt akarnak házat
• Akik a legolcsóbb megoldásra törekednek
• Akik csak rövid időre akarnak maguknak lakhelyet, aztán tovább költöznének
• Akik könnyen variálható, bővíthető, moduláris házban gondolkodnak
• Akik nem szeretik az íves tereket.
• Akiknek nem fontos a közös „utazás”- közös alkotás élménye

__________________________________________________________

Szalmaház

A szalmaház egy régi-új technológia, mely előtt remélhetőleg nagy jövő áll. Ezen épületeknek - lakóházaknak, de kisebb közösségi épületeknek is - számtalan előnyük van. Olcsóságuk elsősorban nem az építkezés során mutatkozik meg, hanem sokkal inkább az üzemeltetés, egész konkrétan a kisebb fűtésigény kapcsán válik nyilvánvalóvá. Mindemellett az időnkénti karbantartási munkálatok költségei is kisebbek, mint egy hagyományos téglaépületé.
Ezeken túl számos más ökológiai szempont szerint is energiatakarékosnak, azaz környezetkímélőnek bizonyult ez a technológia.

A szalmaház eredete

Szalmát időtlen-idők óta használnak az építkezésben: tetőnek, rönkházaknál hézagolásnak, szigetelésnek, vályogháznál adalékanyagnak.
Hogy falazóanyagnak mikor és hol használták először, nem tudjuk. A biztos ismereteink szerint a 19-20. század fordulóján Észak-Amerikában jelent meg ez az építkezési forma, de nehéz elképzelni, hogy korábban ne alkalmazták volna. A legrégebbi, ma is álló szalmaház 1901-ben épült Nebraskában. Ez az adat egyben a technológia tartósságára és időtállóságára is utal. Több, közel hasonló korú épületet megbontottak, és a szalma még "friss", azaz sárga színű, kellemes illatú volt.

Az ökoszemlélet és a szalmaházak reneszánsza

 

 

A szalmaépítkezés reneszánsza az 1980-as években kezdődik az "őshazának" számító USA-ban és Kanadában, valamint Franciaországban.
Európában még Írországban, Dániában, Németországban és Ausztriában folynak kísérleti építkezések, de már Moldáviában és Magyarországon is megjelent ez az építkezési forma. A szalmaházak terjedése összefüggésben áll a környezettudatos szemlélet elterjedésével, a fenntartható fejlődés egyre sürgető igényével. Közvetve vagy közvetlenül néhány európai uniós szabályzó is (többek között) a szalmaépítkezés irányába (is) irányt mutat.

A szalma a szükséges mezőgazdasági termelés "magától adódó" mellékterméke, mely csak korlátozottan hasznosítható másként is. A leendő felhasználás helyszínéhez közel "terem", így az építőanyag szállítása lényegesen kisebb környezetterheléssel jár. Helyben élő embereknek ad munkalehetőséget, ami országos, uniós, de akár globális mértékben is fontos szociális szempont. Maga az építkezés is kevesebb energiafelhasználással jár, továbbá az épület kisebb fűtésigénye kapcsán jelentősen csökken a kibocsátott égéstermékek mennyisége. Az épület majdani elbontása is kevesebb energiát igényel, a felhasznált faanyag újrahasznosítható, a vályog a földbe visszaforgatható, a szalma elfűthető, komposztálható.

Jogi háttér

Magyarországon a szalmaház építési technológiája ÉME engedéllyel rendelkezik, mely tulajdonosa a Ceredom Kft. A lakcímke-energiatanúsítványa A, A+.

A technológia

A szalmaház építési technológiája egyszerű: néhány szakmunkát leszámítva több munkafázist sajátkezűleg is elvégezhetünk. Az alapozásra felépítjük a ház favázát, majd a vázat kitöltjük a kötésben felfalazott szalmabálákkal, természetesen kihagyva a nyílászárók helyét. Egyes szalmabálákat természetszerűleg méretre kel szabni, ezt is elvégezhetjük magunk. A falat mindkét oldalán rabichálóval borítjuk, majd több rétegben vályoggal, sárral bevakoljuk. Az épületgépészeti megoldások természetesen a körülményeknek megfelelőek kell hogy legyenek, ezek azonban semmilyen "extra" megoldást nem igényelnek.

A költségek

Az építkezés költségei az adott konkrét viszonyoktól illetve az egyéni igényektől függően lehetnek valamivel olcsóbbak vagy valamivel drágábbak mint egy ugyanolyan hagyományos épületé. Azonban nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy jelen gazdasági viszonyok között nagyjából azonos költségszintről beszélhetünk.

A ház olcsósága elsősorban az üzemeltetés során jelentkezik: például jelentős a fűtésköltség-megtakarítás, valamint lehetőség van alternatív energiaforrások alkalmazására is (szélkerék, napkollektor). Ezen túl a karbantartás költségei is olcsóbbak, már csak annak okán is, hogy gyakorlatilag mindent szakember nélkül, magunk is elvégezhetünk.

 _________________________________________________________

 

 

 

 

 

 

Oldal: Passzív házak (Dombház,Szalmaház)
csigahaz.hupont.hu - © 2008 - 2024 - csigahaz.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat